Miközben a szász és német államrendőrség nagy erőkkel nyomoz a drezdai Királyi Palotában történt 2019. november 25-i hajnali betörés után, a világ csak találgatni tud, vajon milyen kincsek kerültek ismételten névtelen, illegális műgyűjtők birtokába?

Szászország miniszterelnöke Michael Kretschmer az eset kapcsán sajtótájékoztatón kijelentette:

A múzeumban és a palotában levő műveket a szászországi nép több évszázados kemény munkával építette fel, a lopás egy teljes államra való csapásként értelmezendő.

 

       S a rablás tényleg páratlan, hiszen a világhírű Grünes Gewölbe (zöld mennybolt ford.) - a drezdai Királyi Palota kincstárának múzeuma, túlélt több világégést és megszállást. Most mégis, a 2006-os teljes felújítást követő 13. évben, kincseinek egy része talán örökre bűnözők martalékává válik, s eltűnik egy kiemelkedő értékű közgyűjtemény jelentős része.

Erős Ágost páratlan ékszerkölteményeinek és aranytárgyainak bemutatására Matthäus Daniel Pöppelmann-t bízta meg, aki a híres drezdai Zwingert is tervezte (eredetileg narancsháznak és barokk rendezvénypavilonnak) A király-választófejedelem kívánsága jól illeszkedett
a kor, uralkodók által közkedvelt barokk eszmeiségébe: aki betért hozzá, látta és hírül vitte páratlan gazdagságát szerte a világban. A tárgyak pedig magukért beszéltek, hiszen a korabeli látogató nyolc barokk csarnokon vonult
át ünnepélyesen, melyek egytől egyig, más-más kincsekkel kecsegtettek.
Az oly divatos Borostyánszoba után egy elefántcsonttal ékesített terembe léphetett a király vendége. Majd az ezüst és aranytermek következtek, míg végül a legkáprázatosabb kincsek a drágakövek halljában ragyogtak.

Az aranyozott hajóhadak, drágakőobeliszkek, ébenfaszekreterek, aranyóra monstrumok, kámea, rubin, smaragd, opál, zafír és korall ékszerkülönlegességek, díszkardok, jogarok, érdemrendek és királyi felségjelvények ámulatba ejtették a nézőt. Erős Ágost tudta reprezentációból hogyan kell leckét adni.

           Kedvencei az udvari ékszerészei által megalkotott drágakőcsecsebecsék voltak, például egy mór smaragdfüzérrel, ami akkor egzotikumnak számított. De a király anyagi és képzeletgazdagságának ékes bizonyítéka: a delhi uralkodói udvar teljes kicsinyített arany és drágakő mása. A miniatűr „babaház” 4 909 gyémántból, 164 smaragdból, 160 rubinból, rengeteg zafírból, 16 gyöngyből és több kámeából állt. Akkori árából, francia mesterek munkáiból teljesen bebútorozott szász királyi vadászkastélyt, Moritzburgot fel lehetett építeni.

         S most az incidens után eltelt több mint 24 óra után, még mindig csak találgatni tudunk, hogy mely kincsek estek áldozatul a II. világháború óta történt legnagyobb német műkincsrablásnak. A múzeum egy szűkszavú mondatban jelezte csupán honlapján, hogy „2019. november 25-én a drezdai Királyi Palota szervezési okok miatt zárva tart.” Többet a helyi lapok sem árultak el. A német sajtó információi szerint a betörés csak pár percig tartott és a biztonsági őrök szinte azonnal, reggel 4.59 perckor értesítették a hatóságokat, akik nagy erőkkel, 5.05 perckor már a helyszínre is érkeztek. Mégis a rablás értéke elérte a II. világháború után történt német műkincstolvajlás rekordját a maga 1 milliárd eurós összértékével.

A rendőrség egyelőre óvatosan fogalmaz, de annyit már biztosan tudni, hogy a drezdai zöld gyémánt nincs a listán, hiszen az teljes pompájában jelenleg a New yorki Metropolitan Művészeti Múzeumban vendégeskedik.

Míg elrabolt társai szinte biztos nem fognak megjelenni az illegális műkincs piacon, hiszen értékük mellett rizikójuk is egyre növekszik. De annak az esélye is percről percre nő, hogy a világ közgyűjteményeiből ismét elveszni látszik egy becses darab.