E hónapban a gazdag római polgárok, egy fényűző barokk pápa VIII. Orbán, Barberini- palotájának lépcsőin egymást érik, hogy láthassák az idén kereken ötszáztíz éves Esterházy Madonnát. Közben nem is gondolnák, hogy ennek kicsiny, Raffaello műremeknek, milyen kalandos sorsa volt.
Raffaello huszonöt évesen, az 1500-as évek elején érkezett az örök városba a dúsgazdag művészetrajongó II. Gyula meghívására, hogy dekorálja a frissen átalakított pápai magántermeket, majd a Medici X. Leó megbízásából tökéletesítse a Sixtus- kápolnát. A már fiatalon, a „festők fejedelmeként” tisztelt művész korábbi, firenzei korszakában épp Madonna kompozíciókkal ismerkedett, Leonardo és Michelangelo nagy hatású művei által. Kis túlzással, de Leonardo légies, földöntúli nőalakjaihoz és Michelangelo néha mozgalmas, ám szobrain kifejezetten rideg hatáshoz képest, a raffaelloi Szűzanyák földi, valóságos nőknek és anyáknak tűnnek.
Bár a firenzei évek végén készült Esterházy Madonna befejezetlen maradt, mégis egysége és nagy hatása vitathatatlan. A központi alak testtartásának vannak előzményei a művészettörténetben. A beállítás egy csodált antik szobor, az úgynevezett Kuporgó Vénusz Leonardo változatára reflektál. Leonardo mértani tökélyét valósítja meg a gúlaformán alapuló kompozíció is, amely ráirányítja a néző figyelmét a gyermek Keresztelő Szent János kezében tartott írástekercsre. A mű vázlata a firenzei Uffiziben látható, melyen még nem szerepelnek a festményen feltűnő antik római épületek. A feltételezések szerint, azokat később festhette a képre, amikor pápai megbízás által az ókori római emlékek pápai felügyelőjévé vált.
A remekmű később XI. Kelemen pápa tulajdonába került.
Az egyházfő, a kép hátoldalán lévő feljegyzés szerint, 1720-ban odaajándékozta kincstárából III. Károly királynak és feleségének, Erzsébet Krisztina királynénak. A Habsburgoktól Mária Terézia királynő kancellárjához, Wenzel Anton Eusebius von Kaunitzhoz került, akitől Esterházy Miklós herceg vásárolta meg. Innen az Esterházy Madonna elnevezés. A kép, a pazar családi gyűjtemény részeként 1865-ben került Pestre. Először a Magyar Tudományos Akadémia épületében, majd a Szépművészeti Múzeumban talált otthonra. Egészen 1983-ig, amikor Magyarország egyik legnagyobb műkincsrablásának áldozataként, kevésbé magasztos, ám annál csodálatosabb utat járt be.
Harmincöt évvel ezelőtt, egy olasz–magyar bűnbanda tagjai az épület állványzatán bemásztak a Szépművészeti Múzeumba. A lézeres riasztó ekkor nem működött, s ezzel a képpel együtt hét másikat loptak el egy óra leforgása alatt. Többek között Giorgone és több Tintoretto képet is. Barbárságukra jellemző, hogy az Esteházy Madonna díszkeretét a Dunába hajították, amit egy állattakarmányos zsákban találtak meg a százhalombattai erőmű zsiliprendszerénél.
A képre a többivel együtt, végül Görögországban bukkantak. Egy peloponnészoszi városka Panagia Trypiti nevű kolostorának kertjében találták meg a bőröndöt, mely a felbecsülhetetlen értékű képeket rejtette. A templom a nevét, a XVI. századi híres Panagia Szűz Mária ikonról kapta, mely ragyogó arany fénysugaraival mutatta az utat a tengeren eltévedt hajósoknak. A zarándokhellyé vált templomocska, mely az ikont rejtette, ismét csodát tett. De most nem egy görög fatábla ragyogása parancsolt tiszteletet, hanem a templomkerítésen áthajított bőröndben rejlő Esterházy Madonna, hat másik eltűnt társával együtt.
A rablókat elfogták, ám a feltételezett megrendelőre, egy görög üzletemberre nem sikerült rábizonyítani a bűntényt.
A képek a gyors szétszerelésük és megpróbáltatásaik során sokat sérültek. A legnagyobb kárt az Esterházy Madonna szenvedte. A festmény fatáblája a rázkódás és az ütés hatására függőlegesen megrepedt. Az alap már a betörés előtt is görbült volt, de azt követően további egy centimétert vetemedett és egyszerűen kettéhasadt. 1984 áprilisában egy nemzetközi kutatócsoport tett javaslatot a helyreállítás megvalósítására. A kép restaurálását Móré Miklós végezte. A repedést nyúlenyvvel ragasztották össze és egy ehhez a képhez készített speciális préssel egyesítették. Az eredeti díszkeretet szintén komoly sérülések érték és felújítása nagy erőfeszítésekbe telt, de munkájukat siker koronázta.
Bár Raffaello Madonnájának gyöngéd anyai pillantásai elvarázsolják a műkedvelő rómaiakat egy pápai palota dísztermében, mégis meglepően sokat szenvedett a mű, hogy hosszú utazásainak végére érjen. A jelenlegi képcsere program azonban annak a nemzetközi mozgalomnak a zászlóvivője, hogy Róma is Raffaello munkájáért cserébe mesterműveket küldjön Budapestre. Abba a Szépművészeti Múzeumba, amely hetven év után ismét megnyitja Román Csarnokát a látogatók előtt. A Régi Mesterek Képtárában pedig ismét találkozhatnak a harmincöt évvel ezelőtt elrabolt varázslatos festmények, élükön a csodás módon megmenekült Eszterházy Madonnával, Raffaello egyik legszebb gyöngyszemével.
-Az Esterházy Madonna eredeti pompájában, eredeti keretében-
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.