napidancsi

Miközben Törökország a Közel-keleti rend és béke jegyében Szíriát bombázza, a műemlékek sem maradhatnak le a háború borzalmainak listájáról

         Mint ismeretes, a török hadsereg 2016. augusztusának végén indította az Eufrátesz Pajzsa nevű, első szíriai hadműveletét, amellyel az Iszlám Államot igyekezett volna megtörni, illetve a kurdokat visszaszorítani az Eufrátesztől keletre. A törököket zavarta, hogy a kurdok addigra már megkezdték az Iszlám Állam elleni hadjáratukat, és nem akarták, hogy a visszaszoruló terrorállam területe a kurdok kezére kerüljön. Ezért bejelentették, hogy inkább maguk győzik le az Iszlám Államot, és ha ez a kurdoknak nem tetszik, akkor őket is erővel jobb belátásra bírják.

       Plusz a helyzet azért volt igazán különös, mert az oroszok és az amerikaiak sokáig egymás ellen harcoló oldalakat támogattak a szíriai polgárháborúban, de a kurdok irányította északi tartományok mindkét félnek hasznosak voltak. Mostanra azonban a szíriai kurdok nyugati területe nagyhatalmi védelem nélkül maradt, és pár napja több tucat légicsapás érte Afrint, a legnyugatibb kurd megyét Szíriában.

Ennek a katonai támadásnak lett áldozata most Ain Dara temploma, mely több szempontból is érdekes és izgalmas ókori lelete volt a világtörténelemnek. A templomot sokan úgy ismerték, mint az „óriások templomát”, hiszen gigantikus, egy méter körüli lábnyomvésetei igazán látványosak és misztikusnak hatottak padlózaton. 

        A templom eredetileg több fázisban épült, ie. 1300-740 között, de a körülötte lévő város azonban csak az ún. arámi periódusban, ie. 1200—740 között volt lakott. A várost III. Tukulti-apil-Ésarra asszír király seregei pusztították el

      A romjaiban is szép, újhettita-arámi templom építészeti különlegességeit szárnyas szfinxei és nagy méretű bazalt oroszlánjai jelentették, melyek egyfajta védelmezőjeként jelentek meg az isteni szférának.

De mitől olyan katasztrofális a templom lerombolása?

Izrael is méltán lehet szomorú a pusztítások láttán, hiszen az ősi Salamon által emelt templom testvéreként is tekintenek a történészek a templom szerkezetére. A város felett elhelyezkedő pozíciójával, keskeny, magas, két oszlopos portikuszával, hosszú folyosójával és legbelül elhelyezkedő fő szentélyével lényeges egyezést mutat, a mára csak Siratófalként aposztrofált, egykori zsidó nagytemplom párjával.  A Salamon templom bibliai leírásából azonosítható 65 elem közül, 33 ott volt Ain Dara templomában is, ami méreteiben és arányaiban is szinte megegyezett vele.

      Bár a régészek szerint falait a területen megszokott agyagtéglából készítették és kemény kőlapokkal burkolták, melyekből ma már csak az alapzat volt látható, mégis sok mindenre engedett következtetni, ez a romjaiban is híres, nagyszabású templomrom.

            S a rengeteg emberélet mellett, még hány régészeti szenzációnak kell eltűnnie végleg a föld színéről, hogy valamikor béke legyen? Reméljük valaki már tudja a választ.